Mi a visszér és milyen tünetei vannak?

A visszeresség az itthoni lakosság közel egyharmadát érintő probléma.

A panaszos tünetek már a fiatalabb, 20-30 éves korosztály tagjai közt is egyre nagyobb arányban észlelhetők, melyek a pókháló erektől a lábikragörcsig változatosak lehetnek.

A megfelelő időben megkezdett, szakszerű kezelés segíthet elkerülni a súlyos szövődményeket, mint lábszárfekély, mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia.

Az erek behálózzák teljes testünket, sejtjeink így jutnak oxigénhez.

Az oxigénben dús vér szállítását a szív irányából a verőerek, azaz artériák végzik, míg a szövetek által „elhasznált”, széndioxiddal teli vért a vénák, azaz a visszerek juttatják vissza a szív felé, hogy aztán ez a körforgás megint elindulhasson.

Amikor a vénákon a billentyűk károsodnak és a vér nem tud teljesen kiürülni akkor a véna nem tudja megfelelően ellátni feladatát, ezáltal károsodik: kitágul és megvastagszik az érfal.

A visszér leggyakrabban az alsó végtagokon alakul ki.

A betegség kezdetben leginkább esztétikai problémát jelent, de nem szabad elfeledkeznünk az ezzel járó kellemetlen fizikai panaszokról sem, mely a lábdagadást, lábszárfájdalmat, lábikragörcsöt, nyugtalan láb szindrómát és az estére kialakuló nehéz láb érzést jelenti. 

Mi miatt alakulnak ki a visszerek?

Kialakulásának legfontosabb tényezői közt említhetjük a vénák falának összetételét és a vénákban lévő vér nyomását.

Rövidebb időn belül és komolyabb mértékben alakul ki a visszér annál, akinek az érfala gyengébb, vagy akinek a vénáiban a vérnyomás magasabb, mivel ezt szétfeszíti az érfalakat.

A visszerek kialakulásában nagy szerepe van továbbá a genetikának, az öröklött tényezőknek: amennyiben a családban előfordult már ilyen típusú probléma, számolnunk kell a kialakulás lehetőségével.

A veleszületett kötőszöveti gyengeségen túl kockázati tényezőt jelent még a túlsúly, a terhesség, az álló- vagy ülőmunka, a sok autóvezetés, a tartós fekvéssel járó állapotok, valamint sajnos a biológiai nemünk is: nőknél ugyanis gyakrabban jelenik meg ez a típusú probléma.

Milyen típusait ismerjük?

Főtörzsi visszeresség:
ez vagy a comb belső oldalától a belbokáig futó felszínes fővénán, vagy a térdhajlattól a lábszár hátsó felszínén alakul ki. 

Oldalági visszeresség:
Vastag, kidudorodó, sok-sok kanyarral járó értípus, amely lábszáron, a térd körül és a comb belső részén jelenik meg jellemzően.

Az esztétikai problémákon túl ez a visszértípus bizony sok fájdalommal is jár, mint például a lábdagadással és különböző mértékű feszítő fájdalommal.

Retikuláris vénatágulatok
Lábszárra és a comb hátsó felszínére jellemző visszeres panasz, mely egymással kapcsolódó, bőrön át is jól látható néhány milliméter vastag kék erek formájában jelenik meg.

A bőrből többnyire nem emelkednek ki és fájdalommal sem járnak, látványuk viszont gyakran zavaró.

Seprűvénák
Ezeket nevezzük hajszálértágulatoknak is. Átmérőjük kisebb, mint 1 milliméter, színe pirosas, esetleg enyhén lilás. A bőr legfelső rétegében jelentkeznek.

A lábon gyakorlatilag bárhol megjelenhetnek, de gyakran az orron és az arcon is előfordulhatnak. Ez a fajtája nem tartozik a betegségek csoportjába, inkább csak látványában okoz zavart.

Pókháló visszér
Ezen a típus a nagyon pici, teljesen véletlen módon elszórt rózsaszín seprűvéna hálózat. 

Hogyan történik a visszerek kezelése?

A visszerek kezelésére a betegség súlyosságának függvényében javaslunk bizonyos eljárásokat.

Enyhe panaszok fennállásakor fogjunk életmódváltásba, hagyjuk hátra rossz szokásainkat.

Kezdjünk el sportolni, végezzünk rendszeres lábtornát, étkezzünk egészségesebben, fogjuk vissza az alkoholfogyasztást és hagyjuk abba a dohányzást.

Túlsúly esetén igyekezzünk megszabadulni a felesleges kilóktól, hiszen ez az egyik leghajlamosítóbb tényező.

Az enyhébb fokú visszeresség esetén továbbá a következő terápiás eljárások alkalmazhatók: krémek, kompressziós terápia, vénás értorna, szkleroterápia.

A szkleroterápia, azaz érelzárás alkalmazható a legapróbb seprűvénáknál és a nagyobb értágulatok esetén is.

A kezelés során egy nagyon vékony tűvel egy speciális anyagot fecskendezünk az érbe. Ez készítmény roncsolja a véna belső falát, mely a károsodás következtében elzáródik és a hegesedés után pedig idővel teljesen eltűnik.

A terápia része, hogy a kezelés után kompressziós harisnyát kell viselni.

A szkleroterápia ambuláns kezelési módszer, mely nem jár fájdalommal, hegesedéssel, valamint sem altatást, sem érzéstelenítést nem igényel.

A betegség súlyosságától függően akár egy kezelés is elégséges lehet, általában még néhány ismétlő kezelés javasolt. 

Súlyosabb, főtörzsi, oldalági visszérbetegség esetén mindenképp meg kell fontolni a műtéti beavatkozás lehetőségét, hiszen ezzel a komolyabb szövődményeknek állhatunk útjába.

A műtétek közt megkülönböztetünk hagyományos, rádiófrekvenciás visszérműtéteket és lézeres visszérműtéteket.

A rádiófrekvenciás visszérműtét egy kíméletes műtéti eljárás, amely magas frekvenciájú energián alapul és annak segítségével hőhatást fejt ki az erekre.

Egy nagyon vékony, speciális szondasegítségével 4 MHz frekvenciájú rezgéseket bocsátunk ki, ez a rezgés pusztítja el az erek falát és azok tartalmát. Az ér ezután elzáródik. 

A lézeres visszérműtét esetén orvosi érzéstelenítés történik az első lépésben.

Ezután a szakorvos egy tűszúrással utat nyit a bőrön a lézerszondának és bevezeti azt az eltávolítani kívánt visszérbe. A lézer nagyon magas hőfokon működik.

Ez összetapasztja az erek falait, mely után azok maguktól felszívódnak.

A lézeres műtét előnye, hogy nincs vérzés, nincs fertőzésveszély, nincs fájdalom vagy mellékhatás és a műtétet követő minimális megfigyelési idő után a páciens távozhat is.

A műtétek után általánosságban javasoljuk a „kímélő üzemmódot” két – három napig. Nehéz fizikai munka végzése, sportolás csak néhány hét elteltével javasolt. 

Sebészeti központunkban szeretettel várjuk kezelésre, ahol minden panaszára igyekszünk hosszútávú és tartós megoldást nyújtani.

Jelentkezzen be hozzánk telefonon vagy itt a weboldalunkon keresztül!